Hajnali 4 órakor érkezett meg a busz, majd felszállás után útnak is indultunk Erdélybe. Körülbelül hat óra leforgása után értünk oda a határhoz. Sajnos olyan nagy forgalom volt az úton, hogy két-három óra hosszat is kellet várnunk a határátlépéssel. Némi késéssel ugyan, de odaértünk az első látnivalóhoz Nagyváradon a Székesegyházhoz. Ott őrzik Szent László koponyájának egyik darabját. A templom kertjében megemlékeztünk Bogdánffy Szilárdról, aki arról volt híres, hogy a kommunizmus idején mártírhalált halt, valamint boldoggá avatták. Ezután egy rövid időre megpihentünk Erdély kapujánál, a Király-hágónál. Ezen a helyen pompás panoráma nyílik szerte egész Erdélyre. Fantasztikus volt csodálni e vadregényes tájat, mely mindenkit elbűvölt. A nap végén Aranyosgerendre is ellátogattunk, ahol egy gyönyörű Árpád-kori református templom található. Szállásunk Székelyudvarhelyen volt egy gimnáziumban. A finom meleg vacsorát már természetesen mindenki korgó hassal várta.

A további napok szintén remek hangulatban teltek. Először is meglátogattuk a Csurgókő-vízesést. Nagyon érdekes volt látni a forrásokat, az élő természetet szépségét. Az ebédidőt egy nagyon kedves családnál töltöttük el, ahol megkóstolhattuk a házi készítésű ételeket, finomságokat. Ebéd után a Madarasi-Hargita felé vettük az irányt. Hatalmas élmény volt felmászni és megcsodálni azt a tájat, mely a szemünk elé tárult. Mintha magába szippantott volna minket egész Erdély.

A következő nap nagy izgalmakat tartogatott számunkra, hiszen várt minket a búcsú, a kirándulásunk fénypontja. Leírhatatlan élmény volt mindannyiunk számára az, hogy Csíksomlyón több ezer magyar emberrel együtt vehettünk részt a szentmisén. Örök élmény marad.

A negyedik napon a Gyilkos-tavat látogattuk meg. Kíváncsian hallgattuk a kialakulásának történetét, miközben a csodás látványban gyönyörködtünk. A nap végét hagyományos népi tánccal zártuk és mivel én sokáig néptáncoltam, nagy örömmel álltam be táncolni.

A következő napon Farkaslakára utaztunk, ahol Tamási Áron Kossuth-díjas magyar íróról emlékeztünk meg. Tamási itt született és halálakor – kérésére - itt temették el.  A kalotaszegi tájegység központi területén egy impozáns református templomot is meglátogattunk. Utazásunk végéhez közeledve megtekintettük még a sóbányát Parajdon. Figyelmesen hallgattuk a kialakulásának történetét, miközben felfedeztük a bányát.

A hazaút zökkenőmenetes volt és az egész csapat nevében mondhatom, hogy hatalmas élményben volt részünk a kirándulás során. Boldog vagyok, hogy találkozhattam erdélyi magyarokkal. Azt gondolom, minden magyarnak el kell látogatnia Székelyföldre legalább egyszer életében.

Kerekes Kamilla 6.a

A kirándulás képei

A huszonegyedik alkalomra alakult át az Urányi a MÉTA Fesztivál helyszínévé. Színpadépítés, öltöztetés, világítás, szőnyeg-leterítés, leragasztás, hátfal-függöny fölrakás, s meg-megannyi teendőre érkeztek az önkéntesek helyből, környékből, Budapestről, még messzebbről is voltak. Egy örmény, egy olasz hölgy is felvette a Helyiérték önkéntes pólót, megtalálta a neki szánt feladatot a vendégek kísérésétől az étkeztetésig, a futó métától a zsűri vagy akár a zenekar szolgálatáig, pontos forgatókönyv szerint. De nem is ez a fontos, ez csak egy adat, ami ezt a többnapos gyönyörűséget körülrajongta, a fesztivál számos támogatójával együtt.
Nehéz leírni azt a hangulatot, ami a szombati színpad-bejárások 15 percei alatt szövődött a zenekar és a táncosok között, a vasárnapi versenyek egymást felülmúló gyönyörűségeit mind ruhában, mind táncban, mind zenében, mind mosolyokban. Nehéz leírni az esti bulit, a másnap esti táncházat. Nem lennék jó zsűri, mert nem tudtam volna kilenc pontnál kevesebbet adni, sőt. Ha kérdeznék, hogy mi tetszett, hosszasan tudnék - még a saját szavamba is belevágva – mindenkit felsorolni, de két dolog egy picivel jobban szíven markolt, és az esti táncházat elbűvölten néző, német, testvérvárosi vendégek elismerő helyeseléseit is megemlíteném. A somogyi táncokat előadó csapat legényei lenyűgöző megjelenésükkel, igazi virtust keltő táncukkal, nem beszélve az esti táncházban csatakossá izzadt ingben, teljes felszabadultsággal eljárt legényeseikkel, páros táncokkal különleges hangulatot varázsoltak.

Ami a legjobban megfogott, az egy Kallós-gyüjtésre írt koreográfia volt.  Batyúkkal, bőröndökkel felsereglett, elvonulásra készültüket szomorú hegedű kíséri.
„fordulj kedves lovam napszentület felé
úgyse jövünk többet soha visszafelé
messze földre megyek elbujdosok innet
szép szülőhazámat nem látom meg többet”
A láthatáron, még hallótávolságban rákezd az otthonmaradott egy legényesre, egy visszacsábító legényesre. A batyúk lekerülnek a kezekből, a fiúk rákezdenek, behozzák a zenekart, megfogatják a lányokat belesodródva egy fergeteges táncba – színpadszakadásig. Aztán - ahogyan lenni szokott - egyszer csak elcsendesednek, a szomorú dallam folytatódik. (A film róluk szól.)
„idegen országban idegen emberek
járok az utcákon senkit nem ismerek
szólanék hozzájuk de ők nem értenek
ezen az én szívem de nagyon kesereg”
Vastaps a produkciónak. Megérdemelt. Este nézem a táncházat. Elragadó hangulatban fonotthajú szépségek, fiatalok, hol hosszan összekapaszkodva, hol párosan. Elnézem egy alkalmi pár táncát – más csoportból valók – pár mozdulat, finom jelzés a fiútól. A leány tökéletes harmóniával követi. Sokáig táncolnak együtt. Látszik rajtuk, hogy saját magukat is lenyűgözi az egész együtt-táncolás. A fiú elmerül a mozgásban, a leány mosolyogva néz rá. Tökéletes pörgések jobbra, majd kettőt-hármat balra, egy-két cifra, taps a csizmán, a padlón. A lány keze csípőn, s újból összekapaszkodnak. Már-már röstelkedek, de nem tudom levenni róluk a szemem, valami gyönyörű a táncuk. A szünet után a lány másik fiúval táncol, talán másképp is, de elragadóan. Aztán a fiúk vállukat fogva összeállnak, a lányok egymással összekapaszkodtak…

Németh Anita 6.a osztályos tanuló  megyei elsőként jutott be az országos döntőbe, ahol szoros eredménnyel 2. helyezést ért el angol nyelvből.

Ezúton is gratulálunk neki! Nagyon büszkék vagyunk rá!

Balatonboglár és talán a nagykörnyéknek is legnagyobb múltú kórusa, a magát az egykori Iparos Dalkör utódjaként meghatározó Balaton Vox Kórus, amely a tavalyi évben történetének kiemelten fontos állomásaként fesztivál kórusi minősítést szerzett. Ezt és az elmúlt közel száz évet is ünnepelték június 2-án, a Város Napjának előestéjén, a római katolikus templomban.

Gárdos Zoltán, a kórus elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a mostani kórus az alapítók hagyományai alapján követi a múltat és építi a jövőt. Az elmúlt évtizedek alatt minden tag és minden karnagy valamivel értékesebbé tette az együttest. A jelenlegi karnagyuk, Koncz Zsuzsanna alatt sikerült megszerezniük a fesztivál kórusi minősítést, s talán ennek is köszönhető, hogy a karnagyukat a Város Napján művelődési díjjal tüntették ki.

Mészáros Miklós polgármester Babits Mihály egy versét idézte, mely szerint „minden embernek a lelkében dal van…”, és megemlékezett a bönnigheimi Concordia Kórus pár évvel ezelőtti koncertjéről is, hiszen a társulat pár tagja most is jelent volt az ünnepségen.

Az ünnepi koncerten elsőként a vendégként meghívott Zamárdi Női Énekkar lépett fel, melynek karnagya, Bács Marianna elmondta, hogy ők még „csak” tizenegy évesek, de örömmel lépnek fel ezen a szép évfordulón. Egyébként a bogláriakkal tavaly találkoztak először a Zamárdiban általuk rendezett Balatoni Kórusok Találkozóján.

Az ünnepelt, azaz a Balaton Vox Kórus összesen kilenc kórus művet, köztük a Kodály-év tiszteletére a szerző több darabját is előadták. A kórust Fuvolán Péterdi Gabriella, zongorán pedig Takácsné Baja Erika kísérte és természetesen, karnagyuk, Koncz Zsuzsanna vezényelt.

A koncert végén köszöntötték azokat a tagokat, akik a legrégebben tagjai az együttesnek, így Tamás Sándorné Marika 51 éve, Nagy Lajosné Ibolya megszakítással, de 42 éve, Gárdos Zoltán 40 éve, Szendrődy Győzőné Zsuzsa és Bukovics Imréné Marika pedig 30 éve erősítik a kórust.

Vox galéria

Második lett a Balatonboglár. A hajót Beliczay Péter kormányozta.

Hírek

Hírek - Mi újság Balatonbogláron?

» továbbá

Események

Események - Mi történt Balatonbogláron?

» továbbá

Boglári galéria

Boglári galéria - Balatonboglár ma és régebben

» továbbá

Információk

Információk - Nyaralásról, városról.

» továbbá